888 szó

5. nap (2010. 01. 09. - szombat - 879 szó)

Az utolsó fejezet, vegyes képek, és igen, kevesebb, mint 888 szó

line

1.

Még mélyen aludt a világ. Szél se rezdült a dombok fölött, melyek a távolban magasodó hegy lábához simultak szelíden. A környező erdőségek ezeréves fái a tikkasztó nap során összegyűjtött meleget párologtatták némán álmukban, de a levegő és a talaj közelében a fűszálakon gyöngyöző harmat hűvös kora őszi hajnalt ígért. Egy ló patáinak vad dobogása zavarta meg a szunnyadó táj csendjét, ahogy lovasa gyors vágtára sarkallta. Az út nedves pora felszóródott nyomában és apró harmatcseppek hullottak a földre a rémülten megrezzent fűszálakról.

A királynő felriadt álmából. Kis ideig a szoba csendjét fülelte, majd az ablakhoz lépett és résnyire elhúzta a súlyos függönyt, mely kizárta az éjszakát a szobából. Kikémlelt a sötét világba, és tekintete a távolban vágtatva közeledő alakra szegeződött. Nem, nem láthatta az éjszaka jótékony sötétjébe burkolózó lovast, de mégis… tudta, hogy ott van, érezte, közeledik. Érezte az anyaföld apró rezdüléseit, ahogy a ló patái hozzáverődtek, majd onnan újra elrugaszkodtak gyorsan tovarepítve a rohanó állatot, hallotta a közeledő dobogást és az álmukból felkeltett fűszálak susogását. A futár szélsebesen közeledett a kastélyhoz kezében egy levelet szorongatva. Egy levelet, mely a királynő számára fontos híreket rejtett.

 

2.

A lány felriadt álmából. Reggeli készülődés neszei hallatszottak be a folyosóról. Ajtónyitódások, edényzörgések, suttogó beszélgetések. Álmosan pislogott a szoba sötétjébe. Még csak hajnali öt körül járhatott az idő. Odakint a reggelnek legkisebb jele sem mutatkozott. Mélyet sóhajtott. Még álmos volt, és nehezére esett kiszakadni a pihentető álomból. Egy, őt eddig csak nyugodtan átkaroló kéz cirógatta meg az arcát.
- Te sem alszol? – kérdezte álmos hangon a lány, és a fiú felé fordult.
- Nem – rázta meg lassan fejét a fiú, és ironikus mosoly futott végig az arcán. 
A lány gyengéd, de komoly pillantása viszonozta ezt a mosolyt. Arcát a fiú pólójába temette, karjait pedig keresztülfonta a hátán. Érintésétől álmosság lett úrrá a fiún, aki rosszallóan csóválta meg a fejét, de elmosolyodott, átkarolta a most már vele szemben fekvő lányt és megszagolta a haját. Szívesen a fülébe súgta volna, hogy szereti, de annyira nem illet volna hozzá az ilyesmi… ezen megint csak ironikusan elmosolyodott, és csak szorosan magához ölelte a lányt, és lehunyta a szemeit.
- Én is szeretlek… - suttogta a lány halkan, és hallgatta a fiú mély, egyenletes lélegzetét és szívének minden egyes dobbanását.

 

3.

Kinyitotta szemeit. Először homályos volt a kép, mely fogadta, és forgott körülötte a világ. Tekintete így fekve a plafonra és egy polc tetejére esett. De még így is meg tudta állapítani, hogy egy számára teljesen idegen helyen van. Amint lassacskán kitisztultak előtte a tárgyak körvonalai megpróbált felülni. Ez a kísérlete azonban kudarcba fulladt. Feje erőtlenül hanyatlott vissza a párnára. Ekkor az ágy mellé lépett valaki.
- Csak óvatosan – mondta aggódó hangja. – Jól vagy? – Kérdezte, de szavait az ágyban fekvő lány nem értette. 
Egy számára teljesen ismeretlen nyelvet használt a fiú, aki most kíváncsian hajolt az ágy fölé. Válasz helyett most már óvatosabban feljebb csusszant az ágyban, majdnem ülő helyzetbe.
- Hol vagyok? – Kérdezte saját nyelvén, remélve, hogy a fiú megérti azt, de az csak tanácstalanul rázta meg a fejét a különös, sohasem hallott eredetű szavak hallatán.
- Nem beszéled a nyelvünket? – Nézett csodálkozva a lányra. – Különös helyről jöhettél – jegyezte meg. 
Már első találkozásuk se volt hétköznapinak nevezhető. A lány csak bocsánatkérően megrázta a fejét, jelezve, hogy nem érti a szavait, és mélyet sóhajtott.

 

4.

It was so long ago…

„Minden annyira régen történt. Már egyáltalán nem is emlékszem a mosolyára.” 
Sötét falak vették körül. Kezében egy megfakult, gyűrött fényképet tartott, melyből a szoba homályában nem sokat látott. Csupán egyetlen gyertya pislákoló lángja csempészett halvány fényt az éjszakánál is sötétebb helyiségbe. Ujjai végigfutottak a képen, mintha a hideg papír valamivel is közelebb vinné ahhoz, amit ábrázol. Pedig a hosszú évek távlatában nem csak a fénykép, az emlékek is megfakultak.

***

Hideg téli nap volt, mikor először látta azt a kék szemű lányt. A hó nagy pelyhekben sűrűn hullott, fehérré varázsolva a tájat.

 

5.

Napsütéses reggelre ébredt a város, bár odakint a kora őszi reggelekre oly jellemző csípős hideg fogadta a munkába, iskolába igyekvőket, és a távolban sűrű ködréteg mögé rejtőztek az erdővel borított dombok. A hűvös szél meglengette a lány hosszú haját, aki kissé egyhangúan pillantott fel az utcai lámpára. Még mindig piros volt. Hát sohasem akar ez váltani? De őt ez most annyira nem zavarta. Nem sietett ő sehová. Fejében még mindig az előző éjszaka álmának képei motoszkáltak. Fura egy álom volt...

 

6.

A falon az óra komótosan számolta a másodperceket. Minden egyes kattanás mintha egyre súlyosabb és súlyosabb lett volna. A fiú a nappali kanapéján hátradőlve bámulta a lomha időmérőt, amint az végtelen köreit rótta így jelezve az idő múlását. Hirtelen két kar karolta át hátulról, és illatos, hosszú szőke tincsek kíséretében egy vidám arc hajolt mellé.

 

7.

Este háromnegyed kilenc körül járt az idő. A vonat késve indult, és jó húsz perces késéssel is érkezett. Az utca kihalt volt, nem népesítette be a szokásos, az állomástól kollégiumba igyekvő tömeg. Az aszfalt még most is árasztotta magából a nappali forróságot, de az eget sötét felhők takarták el. Az utcai lámpák nem világítottak még, így szinte éjszakai sötétség borult a városra. Néha-néha egy-egy hatalmas villámlás világította meg az épületeket, és az azt követő mennydörgés rémisztő hangja törte meg az autómotorok zúgását. Lassan a szél is feltámadt és az utolsó métereken már kövér esőcseppek ütődtek a lány kézfejéhez.

 

line

 

Történetek

DreamMoments
Változatok egy témára

Változatok egy témára 0 (A történet kezdete)

Változatok egy témára 5 (Csak egy álom volt?)

Változatok egy témára 5 (Vegyes képek)

Változatok egy témára 14 (Egy régi könyv egy régi történetről)

Változatok egy témára 15

Változatok egy témára 16 (Dead Places)

Végzet

Változatok egy témára,
A történet vége

Farewell

Pictures from the past of Sarah

 

888 szó

1. nap
2. nap
3. nap
4. nap
5. nap