Változatok egy témára 5.
Vegyes képek

line

Egyszerű képek egy azonos nevű file-ból a gépemen, melyekhez nem tartozik egy egész történet, de mind mind ugyanahhoz a témakörhöz fűződnek.

line

1. Gone...

Sarah hosszan nézte azt a két szomorú szemet. Szerette volna örökre emlékeibe vésni azt az arcot, azokat a vonásokat, amit lehet, hogy soha többé nem láthat. De tudta, hogy ez szinte lehetetlen, mint hogy az is, hogy valaha is elfelejtse. Egyikük sem akarta ezt. Nick szótlanul állt vele szemben. Hosszú-hosszú percekig álltak így. A fiú háta mögül a fekete alakok halkan szóltak „induljunk”. A fiúszótlanul bólintott. Sarah lehajtotta a fejét, hosszú haja az arcába omlott, így Nick nem láthatta, hogy egy könnycsepp gördül végig az arcán. A fiú lassan megfordult, és követte a fekete alakokat.
- Nick! – hangzott fel mögötte egy elkeseredett kiáltás.
Hátrafordult. Sarah könnyes arccal futott felé. Futtában elmaszatolt egy újabb könnycseppet az arcán. Végül Nick vállára borult, átkarolta a fiút, és már nem sírt, csak erősen szorította magához. Nick finoman átölelte Sarah vállát, az ő arcán is végiggördült egy könnycsepp. A fekete alakok halkan megint mormogni kezdtek. Sarah hátrált pár lépést, és beleegyezően bólintott. Nick megfordult, és újra a fekete alakok nyomába eredt. Néha-néha visszapillantott, Sarah még mindig ott állt, hosszú haját meg-meglobogtatta a szél. Még akkor is, mikor már olyan messze volt, hogy nem láthatták egymást. Sarah csak állt ott, és bámult a messzeségbe, ahol Nick alakja a ködbe veszett.

 line2

2. Morning in Nick's castle

Reggel volt. Sarah valami furcsa érzésre ébredt. Nem a saját, jól megszokott ágyában feküdt. Két kar karolta át. Lassan felderengtek előtte az előző nap eseményei. Fejét Nick mellkasán pihentette. A fiú még aludt. Jól esett hallania egyenletes, nyugodt lélegzését. Óvatosan, amennyire tudott, körbepillantott a szobán. A sötétben minden olyan elhagyatott volt. A sötét kőfalak, a nagy régi baldachinos ágy, a hatalmas ablakok… mintha egy múzeumban ébredt volna. És feltűnően hűvös volt. Eddig ökölbe szorított kézfejét szétnyitotta, és végigfektette a fiú mellkasán. Tenyerén megannyi apró seb futott végig, mind az előző napi küzdelem jelei. Egy darabig mozdulni sem mert, félt, hogy felébreszti Nicket, és neki is jól esett így feküdni. Érezte a fiú ruhájának kellemes illatát. Mélyet lélegzett, jól beszippantotta ezt az annyira kedves illatot, majd bármennyire is nehezére esett otthagynia a fiút, óvatosan felkelt, és az ablakhoz sétált. Odakint szakadt az eső. Előző este, mikor érkeztek, nem sokat látott a kertből, a kastélyból. Most elég komor kép tárult a szeme elé. A kertben megannyi esőáztatta fekete rózsát lengetett a szél. Odakint se volt semmi élet. Mint később megtudta, a kastély teljes személyzetét egy idős kertész/mindenes és egy kedves szakácsnő/házvezetőnő alkotta. Karjához kapott, még mindig fájt a hatalmas seb, ami hosszában végigfutott rajta.
- Minden rendben? – hallotta az ismerős hangot a háta mögött. A mozgásra Nick is felébredt.
- Igen – fordult hátra a fiúhoz, aki már mögötte ált, és egy takarót terített a vállára.
- Kicsit hideg van – mondta Nick – De mindjárt segítünk rajta.
Tenyerét az ég felé nyújtotta, a felhők szétoszlottak, és kellemes, meleg napsugár áradt be az ablakon.
- És te hogy vagy? – érdeklődött a lány.
- Túlélem, igaz voltam már jobban is. – felelte a fiú, és fáradtan az ablakpárkánynak támaszkodott.
A napfény sugarai megtörtek és megannyi apró szikrát szórtak az esőcseppes ablaküvegen. Odalenn a rózsabokrok leveleiket nyújtogatták az éltető napfény felé.

 line2

3. Téli kép

Este volt. Szakadt a hó a városban. A szél kavargó örvényekben sodorta a sűrűn hulló hópelyheket. Sarah a hóviharban az egyik felhőkarcoló tetején állt. körülötte hasonló felhőkarcolók magasodtak a sötét város fölé. Az áramellátás akadozott, odalent sötétbe burkolóztak a házak, az utcák. A hóvihar az arcába vágta a havat, a szél tépkedte hosszú szőke haját, fehér ruháját. De őt ez most nem érdekelte. Várt, figyelt, tekintete keresett valakit.

 line2

4. Szerda...

Sarah mélyet sóhajtott. Egy ilyen szörnyű nap után jól esett végre átölelnie Nicket. A vadul fújó szél tépkedte, összekócolta hosszú szőke haját - még ez is ... - de őt ez most már egy cseppet sem érdekelte.

 line2

5. Esett az eső...

Nick az esőáztatta park egyik padján ült. Könyökét térdére támasztva lógatta a fejét, és elgondolkozva nézett egy pocsolyát, mely előtte csillogott a felhők közül előbújó nap fényében a park kavicsos sétányán. A pocsolyában a feje fölé magasodó fák csupasz, lomb nélküli ágai és az égen gyorsan tovasuhanó, már felszakadozott esőfelhők képe tükröződött.

 line2

7. Revenge (Bosszú...)

revenge

Kemény léptektől visszhangzottak a falak, és egy fekete köpeny nehéz suhogása hallatszott. A romos folyosó hideg kővel borított padlóján meg-megzörrent egy-egy kavics a közeledő alak talpa alatt, és valami hátborzongató csikorgás hasított a levegőbe, amint jobb kézfejének csontvázujjaival végigszántotta a falat. A hideg, félhomályos szoba magányában egy másik, reszkető alak húzta a feje búbjáig takaróját. De a következő pillanatban egy rideg tekintetű arc hajolt fölé. A reszketve kuporgó alak tágra nyílt szemekkel nézett farkasszemet a fölé hajoló arccal, melynek jobb feléről véres sebekben mállott le a hús és a bőr. Ez volt az utolsó kép, amit életében látott...

 line2

8. Walking in the rain

Rain

Well... My pictures always have a story too. So here is this one's, a short romantic story. (My english isn't very good, so excuse me for the mistakes.)

It was an ordinary sunny afternoon, when he rang her up to ask her for a walk. However, this afternoon was different from other ones when they walked together. This afternoon he wanted to say her something... something special. He wanted to say her, that he loves her, and he hoped, that she feels in the same way. 
Everything was so paceful in the city. The sun shined and the sky was endlessly blue. It was too perfect, strangely perfect... He looked at her. She was smiling, and her smile was so beautiful. He turned away his eyes, and looked his own face thoughtfully on the glass of a store window. He didn't know how to tell her that thing. He was afraid of her answer, in fact.
They had been walking for a while when suddenly it started to rain. They were standing on their favourite place which was a huge bridge over the river run across the city. 
- Well, so much for the walk... - said he looking the raindrops dripping into the river's water.
- Why? - asked she and brought an umbrella out. She opened and kept it above him. - It's only a little rain. And you like rain, don't you? - smiled she.
- Well... yes. - admitted he.
- And I like walking in the rain too... with you... - said the girl, and she blushed a little.
- Then let me keep the umbrella. - said he with a smile too.
Meanwhile the wind started blowing, and blowed the girl's long, fair locks. It get a bit colder, and she stepped closer to him.
- It's a bit cold, isn't it? - blushed she again.
- Really... - hugged he her shoulder. It was simply so good standing close to her.
She looked at him surprised and she felt, that her heart beats quickly. He didn't said any word, just touched her face and kissed her lips gently.

 line2

9. Naplemente (Idézet Never been-ből)

never been

"Emlékszem, mikor először utaztam a tengeren... Már az első pillanatban elbűvölt ez a hatalmas víztömeg... ahogy a távolban egybemosódik a tenger az ég végtelen kékjével...
Ott volt ő is... A korlátnak támaszkodva nézte a naplementét... Azt mondta, van benne valami megfoghatatlanul gyönyörű...
És igaza volt... egyszerűen varázslatos, amint a horizonton lebukó napkorong aranyszínűre festi a tenger vizét, a hullámok pedig megtörik és szderteszét szórják az aranyló napsugarakat...
Vajon hol lehet ő most? Hol és kivel nézheti a naplementét?
... remélem nem sodor össze vele a sors..."

 

line

 

Történetek

DreamMoments
Változatok egy témára

Változatok egy témára 0 (A történet kezdete)

Változatok egy témára 5 (Csak egy álom volt?)

Változatok egy témára 5 (Vegyes képek)

Változatok egy témára 14 (Egy régi könyv egy régi történetről)

Változatok egy témára 15

Változatok egy témára 16 (Dead Places)

Végzet

Változatok egy témára,
A történet vége

Farewell

Pictures from the past of Sarah

 

888 szó

1. nap
2. nap
3. nap
4. nap
5. nap